8. ÖNKORMÁNYZATI, HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK

PINCEOMLÁSSAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKEN

8.1. Szükséges és javasolt önkormányzati intézkedések, szabályozások

  8.1.1. Az építési tevékenység szabályozása

  8.1.2. Pinceszellőzők

  8.1.3. Előírások a veszélyeztetett területeken található közművezetékekre, vízelvezetés

  8.1.4. A pincékben föld alatti tárolóterekben végezhető tevékenységek szabályozása

8.2. Hatósági intézkedések, engedélyezések

8.2. Szükséges és javasolt önkormányzati intézkedések, szabályozások

A pincékkel, pinceomlásokkal veszélyeztetett települések hatóságainak, illetve a település (város) vezetésének a kárelhárításon túl igen fontos feladata a város életének olyan szabályozása olyan módon, mely tekintettel van ezen adottságokra.

8.1. Szükséges és javasolt önkormányzati intézkedések, szabályozások

Egy-egy káresemény vagy a pincék szisztematikus kezelésének körébe tartozó műszaki-településszervezési feladatokról már az előzőekben szóltam. De itt kell felhívnom a figyelmet arra, hogy a károk megelőzése egy község, város számára mindig kisebb terhet jelent mint egy már bekövetkezett kár következményeinek elhárítása (pl. útbeszakadás, épületkárosodás helyreállítása). Ezért a pincék, üregek, föld alatti tárolóterek felügyelete, az ilyen veszélyekkel érintett területek kiemelten történő kezelése elsőrendű érdeke a településeknek.

A település életéért, fejlődésért és működésért felelős szerveknek mindenképpen számításba kell venni és számolnia kell azokkal a körülményekkel, melyek a pincék, üregek, földalatti tárolóterek megléte jelent.

Minden település és az azt irányító képviselőtestület törvény által biztosított joga, hogy – rendeletek által – szabályozza a közigazgatási területén folyó tevékenységeket. A pincék megléte ezen belül elsődlegesen az egyes területek (ingatlanok, településrészek, kerületek) felhasználási módját, valamint beépíthetőségét befolyásolja, ezzel közvetlenül az esetleges fejlesztéseket is.

Kijelenthetjük, hogy hazánkban a több mint négy évtizedes tapasztalatoknak, tudományos és szakmai munkának  köszönhetően azokon a nagyobb településeken, ahol a pincék károkat okoznak (okozhatnak) az ezekre vonatkozó szabályok kellő részletességgel és szakmai hozzáértéssel kidolgozásra és főleg alkalmazásra kerültek.

Egy adott település építészeti képét, fejlődését a helyi építési szabályzat határozza meg. Sokféle elnevezése van: „helyi építési szabályzat”, „kerületi építési szabályzat”, „településrendezési terv” stb., de mindnek lényege azonos: a települést irányító, választott testület (a képviselő-testület, közgyűlés) meghatározza azokat a tevékenységeket, melyek egy-egy területegységen –  esetleg  ingatlanon – végezhetőek, meghatározza a beépítés, területfoglalás alapelveit, beépítési mutatóit, és az azokra vonatkozó különleges előírásokat.

Az hazai pinceveszély-elhárítási programok és a tapasztalat alapján az alábbi általános előírások lefektetése javasolt ezen jogszabályokban a pinceomlással veszélyeztetett területeken:

8.1.1. Az építési tevékenység szabályozása:

a, Az alápincézett területeken az építési tevékenység megkezdése előtt a pincék geometriai méretét, kiterjedését fel kell mérni és a felszínhez igazított módon (magassági és vízszintes paraméterekkel) geodéziai terveken ábrázolni kell

b, A pinceomlásokkal veszélyeztetett területen épületet, építményt terepszint alatti építményt létesíteni, bővíteni, a terhelési viszonyokat megváltoztató módon átalakítani ill. megszüntetni csak részletes geotechnikai (talajmechanikai) szakvélemény megállapításainak figyelembevételével és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával szabad.

c, A szakvéleménynek ki kell terjednie pince állapotára, a talaj- és kőzet viszonyokra, a talajvíz állapotára és mozgására továbbá az építési tevékenységgel (kivitelezéssel) összefüggő állapotváltozásokra.  A dokumentációnak tartalmazni kell a pincék főtéjének és a pincék közötti kőzettestek mintavétellel történő kőzetmechanikai vizsgálatának megállapításait. A vizsgálatnak ki kell térnie a kőzetpillérekre is, és a korábban megerősített pincék állapotára, tartószerkezeteire.

Meg kell állapítani, hogy az érintett területen illetve annak környezetében található-e elfalazott, tömedékelt, esetleg korábban károsodott pince. A szakvéleményben meg kell határozni az építési tevékenységgel egy időben vagy azt megelőzően elvégzendő, a pince állékonyságát biztosító műszaki megoldásokat.

d, Az építési engedélyezés során az építésügyi hatóság (vagy a bevont szakhatóság) a szakvéleményben foglaltak figyelembevételével a beavatkozási munkák körét meghatározhatja, illetve kötelezően előírhatja.

e, Amennyiben új építmény építése, meglévő építmény bővítése illetve átalakítása során ismeretlen üreg kerül elő vagy arra utaló esemény következik be (meglévő építmény károsodása, földtömeg váratlan megcsúszása, horpa vagy lokális földsüllyedés kialakulása, eddig ismeretlen pincelejárat előkerülése, stb. ) az építési munkát azonnal le kell állítani és értesíteni kell az építésügyi hatóságot; egyidejűleg gondoskodni kell a terület lezárásáról és arról, hogy azt idegenek ne közelíthessék meg.

f, Az alápincézett területek övezetének megállapítása illetve módosítása csak akkor történhet meg, ha a területre vonatkozó, helyszíni feltárásokon, kutatásokon alapuló állapotmeghatározó szakvélemény készült. A szakvéleménynek ki kell terjednie pincék, ütegek és támfalak állapotára, a talaj- és kőzet viszonyokra, a talajvíz állapotára és mozgására továbbá az övezet létrehozásával, az annak alapján megvalósuló terület-felhasználással illetve beépítéssel összefüggő állapotváltozásokra. A szakvéleményben meg kell határozni az majdani építési tevékenységgel együtt vagy azt megelőzően elvégzendő, a pincék állékonyságát biztosító műszaki megoldásokra.

8.1.2. Pinceszellőzők

a, A pinceszellőzők megtartása javasolt, amennyiben ez nem megoldható, a szükséges szellőzési funkciót – egyenértékű módon – biztosítani kell

b, Pinceszellőzők létesítésekor, átépítésekor a helyi hagyományokhoz, adottságokhoz illeszkedő, a településképnek megfelelő megoldást kell alkalmazni

8.1.3. Előírások a veszélyeztetett területeken található közművezetékekre, vízelvezetés

a, A pinceomlásokkal veszélyeztetett területen a közművek elhelyezésére csak olyan műszaki megoldás engedélyezhető, amelynél a meghibásodás valószínűsége minimálisra csökkenthető, és csőtörés esetén is megakadályozható az ivóvíz, a szenny-, és tisztítatlan csapadékvíz, valamint a földgáz üregekbe jutása. 

b, A csővezetékeknek alkalmasnak kell lenniük az esetleges talajmozgások felvételére, ill. flexibilis kapcsolatokat kell alkalmazni a csőkötéseknél és az épületekbe való beállásoknál.

c, Biztosítani kell a közműhálózat rendszeres ellenőrzését, az esetleges szennyezés lokalizálását és a hibák gyors javítását.

d, Alápincézett területeken a pinceterek felett vezetett közművek lehetőség szerint védőcsőbe helyezendők.

e, Alápincézett, pinceomlásokkal veszélyeztetett területeken szikkasztó műtárgy létesítése nem megengedett.

f, Lehetőleg burkolt felület kerüljön a pince fölé, az ezen összegyűlő csapadékot burkolt árokban vagy közcsatornában kell elvezetni, a csapadékvíz szikkasztása nem megengedhető

g, ahol erre nincs lehetőség, az erózió elkerülése érdekében füvesítés végzendő. A pinceterek feletti területen mélygyökeres fák telepítése kerülendő

8.1.4. A pincékben föld alatti tárolóterekben végezhető tevékenységek szabályozása

a, A pincékben, föld alatti tárolóterekben csak olyan tevékenység végzése engedélyezhető, mint amilyen az ugyanezen területen a felszínen is

b, Hulladéklerakás, tárolás nem végezhető

c, Vegyi, robbanó és tűzveszélyes anyag tárolása nem megengedhető

d, Állattartás a pincékben nem megengedhető

8.1.5. a pincék megközelítése

a, A pincetulajdonosok részére a korlátlan megközelítés lehetőségét a meglévő és új pincelejáratokkal érintett építési telkek tulajdonosainak mindenkor biztosítani kell.

b, Idegen ingatlan alá átnyúló pince bővítése csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával történhet

c, Veszélyes állapotú pincék idegenek számára történő megközelítésének megakadályozása a mindenkori tulajdonos kötelessége

8.2. Hatósági intézkedések, engedélyezések

Egy-egy településen a különféle tevékenységek engedélyezése, ellenőrzése illetve bizonyos kötelezések előírása a hatóságok feladata. Hazai jogrendszerünk átalakulóban van, a több szintű hatósági rendszer arra irányul, hogy a hosszú-hosszú időn keresztül a település irányítását ellátó önkormányzatok és a hatóságok munkája, tevékenysége szétváljon. Ezzel együtt is sok hatóság működik még az önkormányzat szervezeti egységeként, míg más feladatokat már önálló vagy a helyhatóságtól leválasztott hivatalok látnak el.

E rendszer elemzése, bemutatása nem fér bele a jelen honlap kereteibe, ezért a hatóságok pinceveszély-elhárítási feladatait a különféle szintek, illetékességek elemzése nélkül mutatom be. Itt rögtön egy megjegyzés: a bürokratikus nyelvben az „illetékesség” a hatóság ténykedésének földrajzi lehatárolását, míg a „hatáskör” a szakmai feladatkör meghatározását jelenti. E két fogalom itt többször előkerül, ezért ezek magyarázata szükséges volt.

Annyit mindenképp tudni kell, hogy az egyes hatóságok hatáskörét és illetékességét magas rendű jogszabályok (törvények, kormány- és miniszteri rendeletek) állapítják meg, s ezektől eltérni nem lehet.

A múltban léteztek olyan jogszabályok, melyek kifejezetten a pinceomlásokkal veszélyeztetett települések, területek problémáinak kezelésével foglalkoztak.

Napjainkra azonban ezek már nincsenek hatályban, a hatóságok tennivalóit az általános érvényű jogszabályok rögzítik.

A legtöbb és a pincékkel, föld alatti tároló terekkel kapcsolatban leggyakrabban alkalmazott szabályok az építésügy és a bányászat területéről kerülnek ki.

Maga az építési törvény (szabatos megnevezése: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) a hatóságok számára a pincékkel, pinceveszély-elhárítással kapcsolatban nem tartalmaz előírást.

Az építési engedélyezési eljárásról szóló jelenleg érvényes jogszabály (jelenleg szabatos megnevezése: az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet) kiköti:

„A rendelet hatálya nem terjed ki

(…) d) a barlangban történő építési tevékenységgel

kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre”

Ugyanezen jogszabály 1. melléklete meghatározza, milyen munkához nem kell építési engedély. Ezek között szerepel:

„Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek:

(…)

33. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m³ légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.”

A rendelet  2. melléklete szól a bontási munkákról. Ezek szerint

Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek

(…)

2. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m³ légterű pince bontása.

A bányatörvény (szabatos nevén: 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról) a föld alatti tárolóterekről így rendelkezik:

 „A hasznosításra nem került föld alatti bányatérséget olyan állapotban szabad felhagyni, hogy az sem a környezetre, sem a felszínre veszélyt ne jelentsen.”

Ez a kikötés értelemszerűen azokon a frissen felhagyott, megszüntetett bányákra vonatkozik, de ha szigorúan vesszük, azokra a területekre is érvényes, ahol a pincéket, üregeket valamikor bányászati céllal alakították ki.

A 44. § igen fontos kitételt tartalmaz:

„A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:

(…)

l) egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás) a mélyépítés kivételével”

Miért fontos ezeket a jogszabályi előírásokat ismernünk, tudnunk?

Mert a pinceveszély-elhárítás korai éveiben a már említett, kifejezetten e tevékenységre vonatkozó jogszabályok jól körülhatárolták az intézkedésre jogosultak (kötelezettek) kilétét, és meghatározták a tennivalókat, ellenben ma ez hiányzik, és ennek következtében a pinceveszély-elhárítási munkák végzése során  sok a bizonytalanság mind a pincetulajdonosok, mind az érintett hatóságok körében.

(Példaként hozom fel a Budai Vár esetét: az 1992-től 2004-ig tartó időszakban számos vitához, hatásköri ütközéshez vezetett annak tisztázása, az egyes pincékben, üregekben ki vagy mi az a hatóság, ami eljárhat. Igaz, itt közrejátszott az is, hogy a vár alatti pincék egy része természetes üreg (azaz a természetvédelmi törvény alá tartozik), más része műemléki védettséget élvez, megint más részén a kiépítésnek, megerősítésnek semmilyen gazdája nem volt.)

Mit jelentenek a fent említett jogszabályhelyek?

Az építési eljárásról szóló jogszabály szerint tehát 2 méternél nem mélyebb és legfeljebb 20 m³ légterű pince bontása, építése, átalakítása nem engedélyköteles tevékenység – azonban az ennél nagyobb méretű esetében már engedély szükséges.

A másik fontos tudnivaló, hogy amennyiben a föld alatti munkák bányászati technológiával folynak (alagút- és vágathajtás, aknamélyítés) az illetékes bányakapitányság engedélye szükséges.

A föld alatti tárolóterekkel kapcsolatban a bányatörvény 46. §-a a következőket írja elő:

46. § (1) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági, munkabiztonsági és munkaügyi felügyeletet gyakorol a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított, természetes kőzetréteggel fedett, föld alatti térségek (föld alatti tároló térségek) létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló tevékenységek felett.

(2) A föld alatti tároló térségekről a Kormány által rendeletben kijelölt szerv nyilvántartást vezet.

(3) A föld alatti tároló térségek állagának megóvásáról a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.

Évtizedek óta vitáznak a pincékkel foglalkozó szervezetek, hatóságok és szakemberek azon, hogy egy-egy pince tulajdonjoga kié. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI tv. 11. §. (5) bekezdése szerint „azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.”

Az eljáró hatóságoknak a fent bemutatott jogszabályok szerint kell eljárni, figyelembe véve a helyi szabályozások (lásd 8.1. pont) esetleges előírásait is.

Nézzünk egy példát erre.

A XY településen egy 8 méter hosszú, 2,5 méteres belmagasságú, 3 méter talpszélességű pince olyan állapotba került, hogy a rendszerese ellenőrzést végző szakemberek a veszélyelhárítási munka elvégzését javasolták záros határidőn belül.

A pince 6,5 méterrel a felszín alatt húzódik, lejárata egy lakóház kamrájából nyílik. Benne törmelék, szemét található, a főtéje repedezett. A szakemberek megállapították, hogy a pince egy része helyreállítható, hátsó részén azonban 2 méteres hosszban célszerűbb lenne eltömedékelni.

Ezen paraméterekkel a jogszabályok szerint az alábbi teendők várnak a veszélyelhárítást elvégezni szándékozó szervezetre (többnyire önkormányzatra):

-         a felújítandó rész megerősítéséhez az építéshatóság engedélye kell;

-         az eltömedékeléshez szintén az építéshatóság engedélye kell;

-         azonban az anyagleadásra szolgáló akna kialakításához a bányakapitányság engedélye szükséges.

A munkákat tehát csak ezen hatósági engedélyek birtokában lehet megkezdeni.

A 2013. január 1-től érvényes jogszabályok veszélyhelyzet kialakulása esetén megengedőbbek.

A már idézett, az építési engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet a következőket mondja:

55. § (1) Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, az Étv. 48. § (2) bekezdése szerint jogszerűtlen építési tevékenységgel

a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását,

b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását,

c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi.

     (2) A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg.

     (4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén

a) az elutasításról határozatban dönt, vagy

b) a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - tudomásul veszi.

Természetesen az ilyen körülmények között végzett munkák esetében is be kell tartani az általános műszaki, biztonsági, technológiai előírásokat.