1. VESZÉLYES PINCÉK-PINCEVESZÉLY-ELHÁRÍTÁS

A pinceveszély-elhárítási tevékenység elsősorban a felszínhez közel fekvő – maximálisan 20-25  méter mélységben húzódó üregekkel foglalkozik.

A pinceveszély-elhárítás fő tárgyát képező mesterséges üregek, pincék hazánk minden táján megtalálhatók. A bortörvény szerint majdnem 500 olyan település van Magyarországon, ahol pincék helyezkednek el - s ehhez a számhoz csatlakoznak azok a települések is, melyek alatt más célból kialakított pincerendszerek húzódnak. Az elmúlt évek során több mint 200 település vett részt valamilyen módon a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok által bonyolított veszély-elhárítási tevékenységben - joggal mondható tehát, hogy a probléma országos jelentőségű.

A veszélyhelyzetek, károsodások kezelése azért fontos, mert ezek az üregek és pincék jelentős részben beépített területek alatt húzódnak. Ez történelmi okokra vezethető vissza: egyrészt nagyon sok pincét már eleve épületek alatt vájtak ki, másrészt számos helyen a külterületen nyitott pincék feletti felszín az évszázadok során – a település növekedésével – beépítésre került, így a veszélyt okozó objektumok már lakott épületeket veszélyeztetnek.

A veszélyt hordozó pincék és üregek állékonyságának és veszély-elhárításának kérdése a geomechanika speciális területe, mert több sajátos, a bányászattól eltérő körülmény határozza meg a műszaki – és jogi – tennivalókat:

¨                az üregek a felszínhez közel helyezkednek el, így hatással vannak rájuk a felszíni létesítmények és események (pl. épületek, közlekedés, felszíni és felszín alatti vizek mozgása stb.);

¨                felszínközeliségük ellenére többnyire bányászati módszerekkel történt kialakításuk;

¨                befoglaló kőzetük változatos szilárdságú, még egymáshoz közeli helyeken - akár egy településen belül - is jelentősen különbözik az üregek kőzetkörnyezetének minősége, állapota. Többnyire kis szilárdságú kőzetben helyezkednek el, melynek az az oka, hogy elődeink leginkább az ilyen, könnyen megmunkálható, vájható kőzetekben hajtották ki pincejárataikat;

¨                az üregek rendszerint védendő, megőrzendő építmények alatt (települések, közlekedési utak) húzódnak, ezért elsődleges szempont ezek megvédése, nem ritkán akár az üregek megszüntetése árán is;

¨                többnyire célszerű olyan megoldást választani, melynek eredményeként használható üreg, tárolótér marad vissza;

¨                sokban a természetes kőzet mesterségek megtámasztó szerkezetekkel vegyesen található, ezért a kőzetmechanikai-bányászati módszerek mellett a mérnöki mechanika szempontjait is figyelembe kell venni;

¨                a pincebeavatkozások napjainkban ritkán előre tervezhetők, az évtizedekkel ezelőtt kialakult és jól bevált előzetes állapotvizsgálatok mára megszűntek;

¨                a pincék, üregek tönkremenetele hirtelen és gyorsan lefolyású, rendszerint csak akkor derül rájuk fény, amikor már a felszínen is megjelenik a károsodás;

¨                a fentiek következtében rendszerint a beavatkozásra gyorsan, rövid idő alatt szükség van, ezért többnyire nincs idő és mód hosszadalmas, részletes vizsgálatok elvégzésre;

¨                a pincék veszélyelhárításának végzése során szem előtt kell tartani, hogy a későbbiekben utóellenőrzésükre legyen lehetőség, és ne okozzunk az utánunk jövő nemzedéknek ugyanolyan károkat, melyekkel mi is küzdünk;

¨                végül, de nem utolsósorban a beavatkozásokra fordítandó anyagi keretek igen korlátozottak, a károsodott pincék jelentős része olyan személyek illetve szervezetek tulajdonában van, akik (amelyek) nem képesek a költségeket saját forrásból fedezni. Ezért az intézményesített anyagi eszközök (központi, önkormányzati, pályázati stb.) bevonása, az ezekhez szükséges elemző, előkészítő tevékenység elengedhetetlen.

Eger 1970

Házfal omlása pinceleszakadás miatt

Ostoros 1992

Pincebejáratok feletti sziklaomlás

Budapest X. kerület 2004. február

Üregbeszakadás miatti halálos baleset helyszíne

Busz alatti üregbeszakadás Budai Vár, Bécsi kapu tér 2004. október

---

---